Magyar Narancs: A Fidesz és a Farkas Flórián miniszterelnöki biztos vezette Lungo Drom néhány napja újabb választási szövetséget kötött. Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) és az első számú roma vezető körüli botrányok után nem volt ez egy kissé váratlan?
Hidvégi-Balogh Attila: Egyáltalán nem. Ha a Fidesz ki akarta volna paterolni Farkast, és Orbán Viktor nem akarná, hogy ő legyen a romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos, akkor az elmúlt egy-két évben már léptek volna, a választások előtt pedig már nem fognak kockáztatni. Nem arról van szó, hogy Farkas Flórián egy csapásra tisztességes és tehetséges politikussá vált volna kormánypárti körökben, de látni kell, hogy a magyarországi cigányságot még mindig a Lungo Drom és Farkas emberei tudják a leghatékonyabban mozgósítani, így a kormánypártnak hasznos lehet velük szövetségre lépni a szavazatmaximalizálás reményében. És igen, ezek szerint ez sokkal fontosabb annál, mint hogy a hazai cigányság integrációja és támogatása ne csak papíron, hanem a valóságban is megtörténjen. Ha valóban fontos lenne a Fidesznek a cigányság helyzete, akkor nem paktáltak volna le újra egy olyan emberrel, akinek ennyire sötét a múltja, és akinek az utóbbi években számos csalásnál, lopásnál és egyéb visszaélésnél került elő a neve. Azzal, hogy a megállapodást végül titokban, zárt ajtók mögött ejtették meg, a Fidesz vezetőit kímélték meg a kellemetlen újságírói kérdésektől. Maga a megállapodás viszont komoly figyelmeztető üzenet a hatóságoknak és azon szervezeteknek, személyeknek, akik ellenpólusai kívántak lenni Farkas Flóriánnak. Tudatták: megvédjük az emberünket, és mindenki álljon vissza a sorba.
MN: A RomNeten rengeteget írsz az ORÖ-t és Farkas Flóriánt érintő büntetőügyekről. Tudod követni, hogy jelenleg hány eljárás jár milyen szakaszban?
HBA: Nagyon nehezen. Kellene egy szabad hét, amikor rendszerezhetem mind, de a fontosabbakat azért állandóan napirenden tartom. Igaz, a legtöbbször falakba ütközöm: az aktuális nyomozó hatóság nem mindig tájékoztat megfelelően, de nyilván ez sem véletlen, talán ők is tudják, ahogy telik az idő, úgy felejtenek az emberek. Csak néhány éve nyomoztam ki, de ki emlékszik már arra, hogy az ORÖ által fenntartott szolnoki Hegedűs T. András Szakiskolánál milyen arcátlan visszaélések voltak? Például papíron 4 millió forintot költöttek krétára egy év alatt, vagy 1 millió forintért vettek zsírt. Egészen elképesztő módszerrel csaltak el pénzt a költségvetésből. Tudni kell, hogy nemzetiségi iskolaként majdnem kétszer annyi pénzt kaptak a gyerekek után, mint egy normál iskola. Ez a támogatás az ORÖ számlájára érkezett, és sokkal több gyereket jelentettek le, mint amennyi ténylegesen az iskolába járt, így az amúgy is magasabb fejkvóta több lett az indokoltnál. Éppen 80 millió forinttal. Emiatt több feljelentés is született, aztán elindult a rendőrségi vizsgálat költségvetési csalás gyanújával. A végén a Magyar Államkincstár visszakövetelte a pénzt, meg is büntették az ORÖ-t: majdnem 19 millió forintot azonnal zároltak a számlájukról, a fennmaradó több mint 60 millióra részletfizetési megállapodást kötöttek. Nehezen, de ki tudtam szedni a rendőrségből és az adóhatóságból, hogy a 80 millió szabálytalan lehívása, majd elköltése szerintük nem bűncselekmény, így megszüntették az eljárást. Nagyjából minden ügynél hasonló a hatósági hozzáállás.
MN: Melyek még a fontosabb zűrös ügyek?
HBA: Talán a legismertebb a Híd a munka világába című projekt ügye, amelyben Hadházy Ákos (LMP), az ORÖ-n belüli alternatív vizsgálóbizottság és még két magánszemély is feljelentést tett: itt jelentős mértékben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak 2015 februárja óta, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. Arról van szó, hogy az uniós pénzt Farkas Flóriánék kezdetben mindenre költötték, csak a romák felzárkóztatására nem: volt luxusingatlan-vásárlás, gyanús megbízási szerződések, túlárazott autóbérlés, bútorvásárlás, kamutanulmányok megrendelése majd’ 200 millióért, és számos egyéb gazság. Ebben az eljárásban sok tanút meghallgattak már, de persze Farkas Flóriánt és a közvetlen munkatársait – utóbbiak önkormányzati pozíciójuk mellett 600–900 ezer forintot kaptak havonta – nem. Egy másik nyomozás az ún. mentorprogram miatt indult. Háromszázmillió forintról van szó, itt is jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás a gyanú, mivel kérdéses hasznosságú megbízási szerződéseket kötöttek a program pénzén 2011 és 2014 között. Havi 300 ezer forintokról beszélünk, amelyeket kifizettek olyan személyeknek, akik szinte semmit sem csináltak – gyakorlatilag így kente meg Farkas Flórián az ORÖ képviselőinek többségét. Aztán egy másik eljárás amiatt folyik, mert Farkas 350 ezres képviselői fizetéseket ígért az ORÖ-s képviselőknek azért, hogy az őt követő elnököt, Hegedűs Istvánt leváltsák – ez végül sikerült is. Egy másik szép eset, amikor a jelenlegi elnök, Balogh János lett az ORÖ első embere tavaly februárban, és visszamenőlegesen kötött szerződéseket roma önkormányzati képviselőkkel 450 ezres havi fizetésekről, meglehet, itt is azért, hogy így biztosítsa a szavazatokat a szervezeten belül. Ezért a pénzért cserébe kell – és kell máig is, csak már nem ennyiért – az igazából haszontalan megyei irodákat is üzemeltetni, amelyek több esetben a képviselők saját lakására vagy teljesen lehetetlen címekre vannak bejelentve.
Befolyással üzérkedés miatt is nyomoztak Farkas ellen, de azt az eljárást már megszüntették. Itt engem is kihallgattak, miután nyilvánosságra hoztunk a RomNeten hangfelvételeket, az egyiken Farkas Flórián azt mondja egyes roma képviselőknek, hogy rég börtönben lennének, ha az egyik társuk nem papírozta volna le a törvénytelen ügyleteiket. De valamiért itt is úgy gondolta a nyomozó hatóság, hogy nem történt bűncselekmény.
| ||
MN: Szerinted az eljárások elhúzódásában közrejátszhat-e némi felső, politikai nyomás?
HBA: Egyértelmű a felső nyomás. Magyarországon ma, ha kormánypárti politikusokkal kapcsolatban felmerül valamilyen ügy, első körben megpróbálják húzni az időt, így kisebb mértékű lesz a politikai veszteség még akkor is, ha tényleg elgáncsolják az illetőt. Mengyi Roland vagy Simonka György esetében szinte semmi érdemi nem történik, szépen csordogál a nyomozás, közben ugyanúgy kapják a pénzüket, Simonka köréhez ugyanúgy eljutnak az uniós százmilliók. Ha egy ellenzéki képviselőről van szó, rögtön más a helyzet, elég csak felidézni a szocialista Simon Gábor ügyét, de jó példa erre Hiszékeny Dezső is – a lényeg, hogy a baloldali politikusokról az égjen az emberek agyába, hogy mind bűnöző.
MN: De itt nem csupán egy-egy ügyről van szó, Farkashoz és köréhez sorozatos visszaélések gyanúja kapcsolható. Még sincs politikai következmény.
HBA: Farkas jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos tudni azt is, hogy honnan jött, és milyen homályos részletek vannak az életútjában. Nagyon sokat kutattam az után, ki is ez az ember, a saját szűk környezetéből is szereztem be információkat, és akkori barátai közül is sokan mondták, hogy Farkas Flórián az előző rendszerben együttműködött a hatóságokkal. Őt jól ismerő újságírók, a lakóhelyén, a szolnoki Motor úti cigánytelepen élt ismerősei is többször nyilatkoztak arról, hogy a családsegítőként tevékenykedő Farkas Flórián kezdetben egyszerű rendőrségi besúgó volt. Az tény, hogy a pályafutása a pártállami időkben jelentős hátszéllel, a Hazafias Népfrontból indult. Őt az akkori hatalom tudatosan építette fel, és ezt sikerült átmentenie a rendszerváltás utáni időkre is. Ne feledjük, a cigányság ügyét mindig is nemzetbiztonsági kérdésként kezelték, így a szoros kontroll elkerülhetetlen volt. Az is fontos adalék, hogy az általános iskoláját 20 évesen fejezte be. Miután bepereltem, kiderült, hogy a 7. osztályt a szolnoki Dolgozók „Tejüzem” Iskolájában végezte el 1975. január 30-án egy 160 órás tanfolyam keretében, majd a 8.-at Dunaújvárosban. Hogy Szolnokról, a lakóhelyéről miként került 170 kilométerre, nem tudni, de vannak arra utaló jelek, hogy éppen börtönbüntetése miatt volt a környéken, és az egyik pálhalmai büntetés-végrehajtási intézményben végezte el a 8.-at. Elvileg leérettségizett, de itt is megannyi homályos részlet teszi gyanússá az egészet, mint ahogy az sem volt igaz, hogy az ELTE jogi karán szerzett politológusi diplomát, és ott az egyetemen óraadó tanár is volt. Az iskolázatlan telepi cigányból végül sikeres politikus lett – csak közben elfelejtette, honnan indult. Szintén fontos adalék, hogy a nagy kommunistából hogyan lett az elvileg keresztény-konzervatív értékeket képviselő Fidesz kegyeltje. Azt tudjuk, hogy MSZMP-tag volt, majd a rendszerváltás után az MDF-hez közeledett, de miután nem jutott jelentősebb pozíciókhoz, a szocialistákhoz állt át, 1998-ban aláírt Horn Gyulával egy együttműködési megállapodást már a Lungo Drom első embereként. Parlamenti helyet akart, de nem kapott, így aztán jött a Fidesz. A kormánypártnál is jól jött egy díszcigány, így is mutathatták, hogy nekik fontos a romák ügye, miközben kaptak egy számukra politikailag megbízható és kézben tartható embert. Zsarolható, hiszen még a rendszerváltás előtt háromszor is elítélték különböző ügyekben, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt, majd 1998-ban politikai okok miatt eljárási kegyelmet kapott Göncz Árpád akkori államelnöktől. De a megfelelő állami szervek nyilván könnyen elővehetik az aktáját és szivárogtathatnak néhány, Farkasnak rém kellemetlen részletet, ha nem fogad szót. Ennek az embernek soha nem kellett több, mint hogy ő jól járjon, és hogy még a szűk kis körének is tudjon csepegtetni. Cserébe bármilyen gazemberségre képes, és teljesíti azt, amit elvárnak tőle.
MN: És mit várnak el tőle?
HBA: Annak biztosítását, hogy a cigányság jelentős része a Fideszre szavazzon. Ennyire egyszerű ez az egész. Amíg ezt hozza, és nem jut el addig valamely nyomozás, hogy aztán a bírósági szakaszban ellene ítélnének, addig meg is fogják védeni. Hogy mennyire fontos szereplő, azt akkor is láthattam, amikor éppen az egyik ügyében oknyomoztam, és megkért a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy fejezzem be a kutakodást.
MN: Ez komoly?
HBA: Igen. Farkas Flóriánt több mint húsz évvel ezelőtt álrendőrök csapdába csalták, majd a szolnoki Touring Hotel egyik szobájában a fejéhez fegyvert tartva kirabolták, lefotózták, és 4 millió forint váltságdíjat követeltek tőle, miközben elvették 35 ezer forintját. Itt is sok volt a tisztázatlan részlet, és 2010-ben elkezdtem beleásni magam a sztoriba. Rendőrségi források között és levéltári archívumokban is kutattam, felkerestem olyan ismerőseit, akik tudhattak az esetről, akkori bűnügyi újságíróként a rendőrségi forrásaimat is beizzítottam. Aztán egyszer megcsörrent a telefonom. Az illető megkérdezte, hogy én vagyok-e a vonal túlsó végén, majd azt mondta, hogy ő a Nemzetbiztonsági Hivataltól van, és szeretnének velem találkozni. Aztán megjelent a munkahelyemen két férfi, bemutatkoztak, és felszólítottak, hogy fejezzem be az oknyomozást. Ez már a kormányváltás után volt.
MN: Erre te?
HBA: Kicsit megijedtem, és ejtettem is a témát egy darabig – attól is féltem, hogy a rendőrségi forrásaimat is bajba juttatom. De évekkel később visszatértem az ügyhöz. Végül a rendőrség egy adatigénylésem után közölte, hogy az elrablással kapcsolatos nyomozás dokumentumait már megsemmisítették. Meg is írtam, hogy soha nem tudjuk meg, kik tartották fogva Farkas Flóriánt, a fejéhez kik tartottak pisztolyt és pontosan miért. Egyébként az utóbbi években az ORÖ-képviselők azzal fenyegetnek, hogy eltörik a kezem, elgázolnak, de volt példa arra is, hogy megátkoztak. Szerencsére még itt vagyok. Számomra ez az igazi pozitív visszajelzés arról, hogy a munkámat jól végzem. Az érintettek szemében azért vagyok ellenség, mert kiderítem az igazságot, felfedem az összefüggéseket. A romák túlnyomó többsége ma csak általam jut hiteles információhoz.
MN: Az, hogy Farkas Flóriánt mindezek ellenére nem buktatják meg, hatással lehet a cigányság többségi megítélésére?
HBA: Hogyne, ez a napnál is világosabb. Az emberek képesek általánosítani, a cigányok esetében még inkább. De ennél nagyobb problémának látom azt, hogy a roma fiatalok olyan mintát látnak, hogy teljesen felesleges tanulni, szakmát szerezni, esetleg egyetemet végezni, lehet pénzhez jutni más, tisztességtelen eszközökkel. Itt van Farkas Flórián és gyakorlatilag a teljes Országos Roma Önkormányzat, amelyet totálisan alkalmatlan emberekkel töltenek meg, ahová fiatal, diplomát szerzett romákat szinte be se engednek. Szégyen a cigányokra nézve, hogy funkcionális analfabéták, büntetett előéletűek képviselik őket úgy, hogy közben a kormány is ezeket a figurákat tartja tárgyalóképes erőnek.
MN: Te látod, hogy milyen szakmai munka folyik az ORÖ-ben?
HBA: Valamilyen munka folyik, de hogy az nem szakmai, az is biztos. A kisebbségi önkormányzatok elsősorban kulturális feladatokat látnak el, az ORÖ-nek sem a politikai képviselet a dolga, de mindegy is, mert ha az is lenne, azt se tudná teljesíteni. Vagyis ha a politikai képviselet alatt azt értjük, hogy a képviselők többségét lefizetik csak azért, hogy jó időben tegyék fel a kezüket és ne nagyon ellenkezzenek, akkor talán. De vissza a kulturális és vállalt feladatokra: értékelhető rendezvényeik nincsenek, a könyvtár nem működik, a galéria sem. Csak egy jellemző eset a közelmúltból: az ORÖ nyert 3 millió forintot arra, hogy rendezzenek egy konferenciát „Romédia – Romák médiája – Romák a médiában” címmel. A téma tök jó, csak hát pont a roma médiumokat és újságírókat felejtették el meghívni, sőt biztonsági őröket állítottak a bejárathoz, hogy ne tudjak bemenni. Az, hogy például a roma holokauszt napján valami értelmes megemlékezést szervezzenek, esélytelen. Már csak azért is, mert amikor még Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke, a székház faláról leszedette a holokauszt áldozatainak készíttetett emléktáblát és azt a domborművet is, amely a romagyilkosság áldozatainak állított emléket. Farkas Flórián továbbá elfelejt megemlékezni a vészkorszak áldozataira augusztus 2-án, pedig egy közlemény kiadása még pénzébe sem kerülne.
MN: Mi a helyzet az ORÖ adósságaival, amelynek jelentős része a Híd a munka világába szabálytalanságai miatt keletkezett?
HBA: Tavaly kapott egy 1,3 milliárd forintos „karácsonyi ajándékot” az ORÖ az államtól, ezután az adósság már csak 300 millió forint maradt, amit a legújabb információk szerint úgy fognak elintézni, hogy az állam 270 millió forintért átveszi a Gellérthegy utcai luxusingatlant. A fennmaradó 30 milliót pedig részletekben fizetik, novemberre rendezik is. A csődhelyzet elmúlt, nem fognak bedőlni, bizonyos szempontból az önkormányzaton belüli politikai helyzetet is sikerült stabilizálni. Mindenki megkapja a hallgatási pénzét, így most elült a vihar. Ezért sem látok esélyt arra, hogy Farkas Flóriánnal a választásokig bármi is történne.
MN: Tehát semmi nem változik a romák képviseletében?
HBA: A Fidesz minden korábbi kormányoknál több pénzt tol a roma felzárkóztatásba, elsősorban azért, mert több az uniós forrás. De nagyon szomorú, hogy ez a pénz nem jut el oda, ahová kellene, mert félúton valakik lenyúlják, így nem ér az egész semmit. Ezt kéne látnia a cigányság egyre nagyobb részének, és öntudatra kellene ébredniük, nekik is rájönni arra, hogy értük aztán tényleg nem fog más kiállni. A sarkukra kell állni és megmutatni, hogy nem lehet rajtuk úgy nyerészkedni, hogy közben még jobban a nyomorba taszítják őket. De ehhez a cigányságnak először saját magával kell szembenéznie. Lerombolni a közöny falait, és bátran nézni a jövő felé. Persze tudom, az emberek félnek, hogy mi lesz a közmunkájukkal, lesz-e mit enniük másnap, és félnek a helyi erős emberektől is. De nincs mese, a cigányságnak muszáj lesz lépni, mert Farkas Flóriánék csak zsákutcába vezetik őket. Az a híd, amit Farkas Flórián tákolt, a cigányságot a kilátástalanságba és nyomorba vezeti – de reméljük, elég erős lesz ahhoz, hogy a százezrek jövőjét elherdáló felelősök eljussanak rajta a börtön világába.
| MTI után RomNet, társadalmi munkában Hidvégi-Balogh Attila 1973-ban született Miskolcon, és egy Borsod megyei kistelepülésen, Sajóhídvégen nőtt fel. Előbb a Magyar Televízió miskolci regionális stúdiójában gyakornokoskodott, majd a Magyar Távirati Iroda tudósítója lett. A hírügynökségnél több mint egy évtizedet dolgozott (2013-ig), tudósított árvizekről, a vörösiszap-katasztrófáról, a 2006-os tüntetésekről, a romák elleni támadássorozatokról és azok hátteréről, majd a bírósági perről, de külföldi kiküldetéseket is teljesített. Munkatársai javaslatára 2006-ban az Év MTI tudósítójának választották, és munkáját több Nívó-díjjal és ombudsmani kitüntetéssel ismerték el, megkapta a Kisebbségekért díjat is. A RomNet internetes portál főszerkesztőjeként – társadalmi munkában – a romákat érintő legfontosabb közéleti eseményekről tudósít, és figyelemmel kíséri mind az ORÖ, mind a Farkas Flórián körüli ügyeket. |
